Stephanie D'Alessandro és Matthew Gale, Szürrealizmus a határokon túl

Visszatérve a szürrealizmus témáinak körkörös feszegetéséhez, a fenti könyv kerül a figyelmünk középpontjába. Ha valakit érdekelne 57,99 dollár.

Engem érdekelne, de momentán nincsen ennyi pénzem, és még nagyon sok minden más is érdekelne az amerikai könyvpiacról. Azt hiszem, ha tengeren túl élnék, festenék és könyveket olvasnék a festészettel kapcsolatban.

Vissza kanyarodva, a szürrealista mozgalom André Breton közreműködésével a 20.század első felétől akadál

ytalanul, szinte önépitkező módon terjedt el a világban, és hatott. A modernizmus válsága elsőként a művészeti iskolák fellazulásában és széthullásában mutatkozott meg, mivel a művészetek nem igen tűrik a feszes filozófiai, tudati kereteket. Bár a szürrealizmus első perctől laza mozgalom volt, még a laza keretek is soknak bizonyultak, így a 70-es évekre feloszlatta magá

Természetesen a mozgalom rányomta bélyegét a „szürrealizmus” kategóriáira, de ne feledjük, bár az irányzat megnevezését a mozgalomból nyerte, maga a megközelítés mindig is létezett. Létezett a pre-szürrealizmus, gondoljunk csak Hieronymus Bosch festményeire, amelyek ötszáz évvel korábban születtek.

Mégis, amikor „szürrealizmusról beszél a szakma, művészettörténészek, muzeológusok, galériák, akkor a mozgalom relikviáira gondolnak, és ez a leszűkítés egy kulturális korszakhulla szakmai fiókja.

A könyv maga, ennek a hullának a látványfeltárása, kiválóan szerkesztett katalógus amely egy kiállítás anyagát öleli fel: „A „Metropolitan Museum széleskörű áttekintése a modern művészettörténet e fejezetéről, amely 2022. január 30-ig tart.”

A Surrealism Beyond Borders nem csupán a leghíresebb festőket mutatja be, hanem a kevésbé ismerteket, akik a téma szempontjából még is lényegeset hoztak, és a felvetett témákkal, összefüggésekkel kapcsolatban 40 nemzetközi szakértő hozzászólása olvasható. Olyan témaköröket feszegetnek, milyen csatornákon át hatnak a művészek ötletei vagy a világlátásuk, és milyen reflexiókat hoztak létre a politikai elnyomás, társadalmi feszültségek, vagy a gyarmatosítás, a korszak kitelepítéseivel, száműzetéseivel kapcsolatban.

A mozgalom alapötlete a tudattalan és álmok összefüggéseinek hétköznapi dolgok helyére állítása, és mint tudjuk ez következményeiben igen messzire vezet, és vezetett.

A létrejött művek nem csupán végig gondolások, költői-képi játékok voltak, hanem világszerte fegyverként használták a társadalmi és személyes szabadság kivívásának érdekében.

A Metropolitan Museum kiállításának anyaga nem terjedt ki a szürrealizmus tovább élesének művészeire, mivel a múzeumi keret csak a deklaráltan és szakma által elismert, megmért művészek befogadását teszi lehetővé.

Tagadhatatlan azonban, hogy szerte a világban ma is számos szürrealista csoport és egyéni művész tevékenykedik. Ma is a forradalmi megújítás, a forradalmi képzelet az alapkonszepciójuk.

„A szürrealizmus, mint költői módszer, a társadalom átalakítását tűzi ki célul az emberi képzelet felszabadításával. „Költői”, ebben az összefüggésben nem pusztán utal verselés, de egy analóg folyamat, amely általánosan alkalmazható - akár írásban, a festés, vagy a mindennapi életben - a tudásunk és a figyelmet a világ  , ahogy van  , és a a világ  bármilyen legyen is . Ebben az értelemben a szürrealizmus az állandó forradalom útjaként fogható fel. A legfontosabb, hogy ez a gyakorlat egy formája, nem pedig egy rögzített rendszer.”