Víz mágia?!

A természetből kiszakadva az emberi identitás az „Én” vagy „egó” jelenléttudata. A metafizikai gondolkodás többé nem az ember és természet egységét hirdeti, hanem a szellem felsőbbséget.

A világ többszörösen kettőzőik, test és lélek, objektív és szubjektív.

Az ember le akarja győzni a természetet, uralkodni akar fölötte, hiszen Isten azt neki adta. A szubjektum elkezdi begyűjteni a tudást, hogy a világ dolgai felett uralmat nyerjen. Mivel csupán dolgok manipulálhatósága érdekli, csak a hasznos oldalak érdeklik, a többiről, az egész komplexitásáról nem vesz tudomást. Végül és nem utolsó sorban az ember embert is dologként kezeli, az eltárgyiasítás manipuláció, az emberi gyengék megfigyelése és kihasználása.

 Metafizikai gondolkodás mindig részleges. A részlegesség miatt próbálja legyűrni a környezetét, próbálja kiterjeszteni az „egot”,

A világot elkezdi felosztani és megmérni. A mágia már nem az érzékelés egysége, hanem a belső és külső világ feletti úralom elnyerése.

Ebben az értelemben a tudománynak is van mágikus vonatkozása. A képen jelen van a víz (érzelmi mágia,) levegő-szellemi mágia és tűz (az erő és szenvedélyek mágiája).

A levegő mágiánál (játék vagy tudomány?!) látjuk, hogy felboncolnak egy madarat, buborékot fújnak és légcsavarokkal kísérleteznek.

Levegő mágia?!

A kalicka és egyéb fejre tett textil csukja, a gondolati éter befogását szimbolizálja, ameddig  kísérletek asztalát is kikötötték, nehogy  repüléssel folytatott szellemi és fizikai operációk során az  elszálljon.