Dino Walls: AUTOSCOPIA
Autoszkópia (pszichés hatás): amikor "kívülről" érzékeljük magunkat. A személy kívülről látja magát, mintha egy másik személy lenne, látva magát és a saját testén kívül érezi magát.
Dino Walls kedvenc festőim egyike. Annyira kedvenc, hogy ha megkérdeznéd töllem, ki a történeti korszak legnagyobb szürrealistája, gondolkodás nélkül öt említeném.
Azt most már le sem tudnám tagadni, hogy preszürrealisták közül Bruegelt is kiemelném.
Hogy "cápa" téma belegondolásánál Walls is előkerült, az véletlen, bár gyakran tűnik úgy, -valóban,- hogy nincsenek véletlenek...
Walls képzőművészeti diploma mellett orvosít is szerzett, és a test, a psziché állapotainak tanulmányozása reflexive folyamatosan jelen van festményeiben.
Kezdetben feltünt, hogy fenti fiatal lány állandó modell. Mivel ez a lány különös metafizikai, emberi viszonylatok elszenvedője, érdekelni kezdett, hogy a valóságban kicsoda. Adva volt egy személyiség képzete, és felmerült a kérdés, hogy mennyire lehet önmaga, ha a helyzetekbe a festő helyezi...
Azután kiderült a "kivülállás" valójában a belső "érzelmi test" inkarnációja. A "tudattalan" saját női tulajdonságaink tendenciáit projektálja az áloméletben, és így azok inkarnálódnak a festményekben is. Jung a női oldalt animának, a férfit pedig animusznak hívja.
A szürrealista festészet, és az álom megértése, fordíthatósága maga is autoscopiás vonásokat mutat, és bár ilyen tudások nélkül lehet festeni, de mások és saját festményeink feltárása csupán köznapi, metafizikai szürőkön és itéleteken keresztül lenne lehetséges.
A festmény azt mutatja, hogy (egy) külső mechanika ír az agyba, és a kéz hasonló áttételeken keresztül reagál, bele ír a valóságba.
A két reduktív metafizikai polus, ( input-output) között ott van egy ember, intuitív, érzékeny, el és befogadó nöi és biologiai potenciált hordozó valaki, aki minket sokkal jobban érdekel, mint az, (azok) akik egyénileg vagy csoportosan kondicionálják...
Ha durván akarom kifejezni magamat, cápaeledel is érdekel, nem csak az eledelt elfogyasztók....
