Bruegel: Gyermekjátékok (részlet)

Az arché mint világképző őselem alkalmas  mikró és makrokozmosz magyarázatára, abban az értelemben, hogy elsődleges differenciákat mutat, egymásra hatásuk, dominanciájuk pedig forrása  jellemnek, cselekedeteknek, illetve a világmagyarázatoknak is.

Empedoklész úgy gondolta, a négy őselem egyesülését a „phylia”(szeretet) vezéreli, szétválásukat pedig a „neikos” gyűlölet és viszály.

Thálész az egész világot eleven létezőnek fogja fel, Anaximenész pedig a levegőt a lélekkel azonosítja, amiből ritkulással a tűz, sűrűsödéssel pedig a víz alakul ki.  

Ez az ősi, mágikus világkép tovább élt a középkorban és a mai napig hat. Úgy hat, hogy bár a balagyféltekés racionális, metafizikus gondolkodás babonának bélyegzi, a befelé figyelő festő, - ismerve az álom személyes, világhoz való viszonylatát, cseppet sem tartja ostobaságnak. A szürrealista látásmód „mágikus”, képi és érzelmi, olyan, ami nem redukál hasznos tulajdonságokra, hanem analógiák és szimbólumok alapján fejezi ki a világ összetettségét.

Bruegel ilyen szűrőn keresztül szemléli a világot, magyarázza  saját történetiségét, ami tanulságait tekintve szinte alig tér el  mai létmegélés tapasztalataitól(?!)

Az „elhúzható-falú házzal párhuzamosan a képsík felső szegélyét egy belső, de nyitott keret előlegezi, a távoli ködbe vesző torony (tornyok,) mint az emberi „levegőbe” való törekvésének architektuális kifejeződése.  Természetben való lét,  természetes lét (paradicsomi lét) egységtudata társadalmi tudattá, szereptudatokká hasadt, ami többé nem az arisztotelészi logika „lét”  különös kategóriája felé kutat, hanem az álltalános, az absztrakt, az elvonatkoztatott felé. (Univerzalizmus) A teljeség többé nem a természet (mint isten), hanem a természeten túli, - mint Isten.

A még látható játékok utolsója, a tűz-arché.

A tűz, mint a kordában tartott és (vagy) elszabaduló érzelmek kifejeződése.  

Emberek állnak körül egy máglyát, amiből  templomtorony és út függőleges vonalát követő oszlop magasodik ki.  Nyilvánvaló, hogy boszorkányt égetnek. (Jó kis játék?!)

A boszorkányság természetvallás, szellemi hatalmuk  őserők feletti uralmuk erejéből fakadt. Voltak vízet, tüzet uraló boszorkányok, és nyilván  legmagasabb rang azé volt, aki minden elemet uralni tudott…

Bruegel idejében a spanyol Alba herceg -Habsburg megbízás alapján,- eretnekek után kutatott Németalföldön.  Eretnekek voltak a „tömegpusztító fegyver”, és így az ártatlan parasztok kivégzése után, óriási sarcot vetettek ki. Németalföld annyi adót volt kénytelen fizetni, mint a birodalom többi tartománya együttvéve…